Szüreti Napló Chiléből – Negyedik Nap

Április 22. – Péntek
Szakadt, szakadt és szakadt. Esős és szürke reggelre ébredtünk. Előző este Sven is megérkezett, de addigra én már elaludtam. Santiagóból, egy megbeszélésről jött meg este 10 után. Mintegy 500 kilómétert tett meg csütörtökön az oda – vissza út során.

A reggeli tea és kávé közben tudtuk meg, hogy a Richter skála szerinti 4.7-es erejű földrengést simán átaludtuk, noha az epicentrum tőlünk alig 20 kilóméterre volt. A tavalyi nagy földrengés kisebb méretű utózengéje volt ez Sven szerint. Az eső kitartóan szakadt továbbra is, így hosszúra nyúlt a reggeli és a beszélgetés mielőtt Brendanhoz csatlakoztunk volna a borászatnál.

A Syráhról levett mustot egy savállóba tette, hogy az erjesztésre kész legyen. Ezt a tartályt találóan csak ’José rosé’-nak keresztelte el. Ebéd előtt a tankokban a mustot felülre pumpáltuk, csömöszöltünk és Omar az új kóracél tartályokról szedte le a védőfóliát. Kisebb, de lényeges munkák.

Az ebéd magyar, chilei és holland konyhák keveréke volt. Paprikás csirke helyett paprikás gomba, de nem piros paprikával, hanem Merken Mapuche fűszer keverékkel (durvára tört szárított csili paprika és őrölt kömény keveréke) és tejföl helyett tejszínnel illetve tejszínes és fokhagymás párolt spenót holland módra és jénai tálban ropogósra süt burgonya. A Royal Somló J 2009-es évjárata és a Leda és San Antonio Völgyében készített 2010-es Aylin Sauvignon Blanc kísérték az ebédet, ínycsiklandó kombináció.

Délutánra az eső is elállt, s felvettük a versenyt az idővel. Este 6 óra előtt sikerült 50 rekesz szőlőt, minegy 45 perc alatt lekacsozni, válogatni, zúzni és a tartályba pumpálni. Mindezt öten: Sven, Brendan, Christian, Omar és én, hiszen Nagy Péntek révén mindenki szabadságon volt.

A feldolgozó sort lemostuk, a borászatot rendbe vágtuk és gyönyörű naplemente zárta a napot. Az nap aranyló sugarai símogatták a dűlőket, a szőlő levelek őszi színekben pompáztak és a levegő tele volt frissességgel és a szabadság érzetével. A táj látványa könnyen megragadta nézelődő szemeinket, hogy lenyűgözve bámuljunk a messzeségbe.

Vacsorára egy étterembe mentünk, így egymás után sorban átvedlettünk a munkás ruhából az ünneplősbe. Fél óra autózás után érkeztünk meg egy régi nagyparaszti házból olasz étteremmé alakított helyre Santa Cruz külvárosában. Szívélyes hangú, kaliforniai kiejtéssel beszélő hölgy tessékelt minket be. Mint kiderült, a kiejtés azért volt kaliforniai, mert amerikai volt a hölgy és már ezer éve Chilében élt. Pisco sourral (szó szerint keserű pisco) vágtunk neki a vacsorának. Ez egy piscoból, limeból és tört jégből készült ital. Vegyes anti pastival kezdtünk, majd mindenki a saját ízlése szerinti fő fogásával folytatta illetve egy üveg Carmenerevel mostuk mindezt le.

Omar Honigh, Sven Bruchfeld, Brendan Carr

 Éjfél körül értünk vissza, s a napot tokajival zártuk. A Királyudvar 2006-os 6 puttonyos aszújával illetve a Pendits 2000-es tokaji aszú essenciájával. Mind Sven, mind Brendan lenyűgözve kóstolták és kortyolták eme nedűket és büszkén írom, hogy két emberrel több van a Földön, akik rajonganak a tokajiért.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s