Biodinamikus Szőlészet – egy bordeauxi Nézőpont: Birtoklátogatás és Kóstolás Alain Moueix-szel Saint Emilionban

Chateau Fonroque egy 17 hektáros családi borászat Saint Emilionban. Ez az a birtok, ami Jean-Pierre Moueix, a JP Moueix libournei kereskedőház alapítójának az otthona is volt. A JP Moueix a kereskedésen túl pomeroli és saint emilioni birtokok tulajdonosa is egyben. A Ch. Fonroque-ot jelenleg Alain Moueix vezeti, aki egyben a Saint Emilion Grand Cru Classe szövetség elnöke is.

Megérkezésünk után a saint emilioni borászatok osztályozásáról kezdtük el a beszélgetést, illetve arról, hogy ezt az osztálybasorolást időközönként felülvizsgálják. Alain úgy véli, hogy a felülvizsgálat előnyökkel jár, hiszen a fogyasztók szemszögéből nézve biztosítja az érvényességét illetve a termelőket pedig ösztönzi a jó munkára. 2012-ben esedékes a következő ilyen felülvizsgálat, amit egy független szakértőkből álló testület végez, s nem a régió termelőiből illetve szakembereiből kiválogatott tanács. A szőlőterületeket is befolyásolja a besorolás, hiszen ha egy chateau újabb dűlőket vásárol, azokat csak előzetes jóváhagyás alapján lehet grand cru illetve premier grand cru osztályba sorolni.

A Ch. Fonroque területei vékony termőtalajjal rendelkeznek, s így a szőlő gyökerei főként a mészköves alsóbb talajrétegben kapaszkodnak meg. Ennek köszönhető, hogy a borok szerkezete, Alain elmondása szerint, hosszúkás, szűk és feszes. Azt is megtudtuk tőle, hogy az agyagos – mészköves talajok a boroknak erőt kölcsönöznek, mint ez igaz a saint emilioni borokra is, illetve az agyag – homok – vas tartalmú talajok pedig a pomeroli stílusért felelősek.

A Ch. Fonroque bio, majd biodinamikus termelésre való átállását Alain 2001-ben indította be. Három indoka volt eme döntésére. Először is minőségi borokat akart termelni, s szerinte a minőség az egyéniség és egyediségen keresztül biztosítható. Másod sorban azért, mert a talaj nem csak ásványok és egyéb anyagok keveréke, hanem egy élettér, s ezért az gondoskodást igényel. Harmadjára, felelősségtudatból, hiszen a birtokot legalább olyan, de inkább jobb állapotban akarja gyerekeire hagyni, mint azt ő kapta a szüleitől. A biodinamikus szőlészetről alkotott elképzelését röviden úgy foglalta össze Alain, hogy az a növényeknek otthont adó talajnak a táplálásáról szól, s nem a hagyományos mezőgazdaságban alkalmazott módszerekről, ahol a növényeket közvetlenül látják el tápanyagokkal.

A biodinamikus szövetség minőségi jegyének a megszerzésére irányuló eljárást 2003-ban kezdték el a Ch. Fonroquenál, s két évvel később szerezték meg a Biodyvin (franciául Syndicat international des vignerons en culture bio-dynamique) védjegyét, ami a biodinamkius borászok szakmai szövetsége Franciaországban. A Biodyvin évente legalább két ellenőrzést végez, hogy a védjegyet hordozó borászatok megfelelnek-e az elvárásoknak továbbra is. Mit is jelent a termelésben való átállás szempontjából nézve ez? A legszembetűnőbb változás a talaj egészségének a javulása illetve a talajtömörödés hiánya. A szőlőkert biodiverzitása megnőtt, ami a monokultúrától való távolodás egyik bizonyítékaként is felfogható. Ennek eredménye, hogy a szőlőtőkék egészségesebbek lettek illetve a gyümölcs – levél arány javult. Ebből kifolyólag nem szükséges a zöldszüret, amit a hagyományos művelés időszakában kétszer – háromszor végeztek évente. A talaj kálium hiánya is megszűnt. Jobban mondva előtte sem volt kálium hiány, csak a szőlő nem volt képes a talajban lévő kálium felvételére, s e miatt jelentkeztek a hiány jelei.

A biodinamikus készítmények használata javítja a talaj egészségét és a vízháztartást egyensúlyba állítja. Ez utóbbi azért fontos például a pára és nedvesség szempontjából, mert a vízháztartás állapota és az abból fakadó stressz a betegségeket befolyásolja, például hatással van a peronoszra, lisztharmatra és a botrytisre. Alapvetően a víz a Hold-ciklusokkal áll kapcsolatban, s ez talán magyarázatot szolgáltat a Hold-ciklusok jelentős szerepére a biodinamkus naptárban.

A biodinamikus naptárt a Hold-ciklusok alapján készítik el évről – évre, ami meghatározza a Hold és a növények közti dinamikát. Négy erő szintén kapcsolatba hozható a növények különböző részeivel: a Föld a gyökérrel, a víz a levelekkel és a növények nedveivel, a levegő a virággal és a tűz a gyümölccsel illetve a nap megjelenésével. Például ajánlott az úgynevezett „gyökér napon” ültetni, míg ugyanezeken a napokon jobb, ha elkerüljük a bor kóstolást.

A biodinamikus művelésre való átállás az emberi erőforrás menedzselésére is kihatott. Például sokkal több időt töltenek a dűlőkön azzal, hogy megfigyeljék a szőlőket és a növény igényei szerint végezzék a munkákat. A munkák közé tartozik az is, hogy mű-, és szintetikus szerek helyett, gyógynövényekből készült készítményeket és teákat használnak. Az ökörszarv-trágya (500) készítmény a növényeket energiával látja el tavasszal. Ezt a készítményt ősszel állítják elő úgy, hogy egy ökörszarvat trágyával megtöltenek, s 6 hónapra a földbe ássák, majd permetezés előtt dinamizálják egy órán át tartó keveréssel. A szilikát, vagy néha kvarz névre is hallgató készítmény (501) hasonló módon készül, csak szilikáttal töltik meg a szarvat és nyárra ássák el. Majd amikor nedvesre fordul az idő ősszel, akkor használják gombás betegségek megelőzésére. A szarvakat több évadban is fel lehet használni, mint azt megtudtam Alaintől. Az összes többi biodinamikus készítményt úgy vásárolják a 17 hektáros Ch. Fonroquenál, mivel nem lenne gazdaságos a kis mennyiségek házi előállítása.

A hagyományos gazdálkodásról való átállás mind a szőlőben, mind a pincében változásokat hozott. A borászatban a kén használatát körübelül a felére csökkentették, s nem használnak kereskedelmi élesztőket illetve enzimeket. A szőlő érése korábban következik be, s általában 7 – 10 nappal előbb van a szüret a Ch. Fonroquenál, mint a többi saint emilioni birtokon. A szőlő jobb polifenolos érettséget mutat, mint korábban, s mindezt a korai szüret ellenére. Általában elmondható, hogy a szőlők kiegyensúlyozottabbak, s az átlagos hozam 35-40 hl / ha mind a fiatal és öreg ültetvényekre nézve vegyesen. Mivel a bordeauxi borok a kiváló egyensúly miatt lettek ismertek, a biodinamikus művelés lehetőséget ad ismét szép, kiegyensúlyozott borok készítésére illetve arra, hogy ha két barát egy üveg bordeauxit iszik egyik este, mindkettő fejfájás nélkül tud dolgozni másnap.

A látogatás végén négy tételt kóstoltunk:
1996 – átállás előtti, hagyományosan művelt szőlőkből készült
2004 – biogazdálkodással művel szőlőből
2008 – biodinamikusan művelt szőlőből
2009 – biodinamikusan művelt szőlőből

Kóstolási Jegyzetek

Ch. Fonroque 1996

Közepesen mély, téglás, enyhén narancssárga széllel. Közepesen élénk, főként cédrus, bőr, szárított piros húsú gyümölcsök és gombás jegyek. Száraz, a tanninok eleinte porosak, amit bőr és cédrus követ. A gyümölcsök gyengék, s egy kicsit zöld levelek is érezhetők. Az alkohol és a savak jó egyensúlyban vannak, a tanninok hosszan érezhetők, a gyümölcsök elhervadnak, s földes lecsengés. 15.4

Ch. Fonroque 2004
Karmazsin. Élénk orr, illatos cseresznyével, ibolya, húsos, kakaópor és cédrus. Száraz, érett és sűrű szövésű tanninok, ragyogó fenyő és szerecsendió jegyekkel. Jól körvonalazott test, gyümölcsös és élénk. Bársonyos érzet, nagy test és ragyogó egyensúly, majdnemhogy virágos lecsengés. 15.9

Ch. Fonroque 2008
Közepesen mély rubinvörös, erősen tapad a pohár széléhez. Nagyon élénk az orrban, játékos: ibolya, áfonya és meggy. Száraz, érett és húsos gyümölcsök, puha tanninok, bársonyos, kifinomult érzet. Az alkohol, savak és gyümölcsök jó egyensúlyban vannak, illetve a tölgy finoman beszerkesztett helyett kapott. A bor szerkezete kiváló, hosszú lecsengés. 17.2

Ch. Fonroque 2009
Mély bíborvörös, enyhén rubintos széllel. Visszafogott az orrban, de gyönyörűen koncentrált meggy, kakaópor és ibolya. Száraz, bársonyos tanninok, testes és érett, de visszafogott gyümölcsök. Kecses, de kevésbé érett, mint a ’08, s mégis a gyümölcsök ott vannak. Édesgyökér, meggy és áfonyás, hosszú lecsengés. 16.8

Advertisements

2 responses to “Biodinamikus Szőlészet – egy bordeauxi Nézőpont: Birtoklátogatás és Kóstolás Alain Moueix-szel Saint Emilionban

  1. Érdekes ez a típusú borászat, irigylésre méltó nyitottságra utal…
    Fontos azonban tudni, hogy a talaj azért nem potassziumhiányos, mert olyan, hogy potasszium, nem is létezik. A káliumot viszont illett volna ismernie, bárki is fordította ezt a szöveget…

  2. Kedves Péter!

    Köszönöm az észrevételt. Frissítettem a potássziumot káliumra.

    Érdekes nyelvi probléma, hiszen több helyen is potássziumként használják a magyar nyelvben, s nem káliumként. Mindig kérdés, hogy a nyelvhasználati szabályokat miként nézzük: előíró szemszögből vagy leíróból. Ez utóbbi szerint mind a potásszium, mind a kálium helyes.

    Hasonló töprengés lehet az új “magyar” szó: lájkolom, lájkold, stb.

    Üdvözlettel,

    Péter

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s